Tankönyv

Rajzok a bemutatóban

A bemutatónkban eddig csak fényképek és szövegek szerepeltek. 

A bemutatókészítő alkalmazásokban meg lehet rajzolni egyszerűbb alakzatokat: háromszögeket, négyszögeket, köröket és ellipsziseket (más szóval oválisokat), különféle vonalakat, görbéket, nyilakat.

Szabályos alakzatok

Ha beszúrunk egy téglalapot a bemutatónkba, észrevesszük, hogy az alakját egerünkkel szabadon változtathatjuk. Ha rajzolás közben lenyomjuk a Shift billentyűt, a téglalapból négyzet lesz. Hasonló a helyzet az ellipszissel is: ha rajzolás közben lenyomjuk a Shift billentyűt, kört kapunk. Ugyanígy az összes többi beszúrható alakzat is szabályos lesz a Shift billentyű lenyomásával.

Vonal és kitöltés

Az alakzataink lényegében két részből állnak:

1. Vonal részből, ami a sokszögek, ellipszisek esetében az alakzat körvonala, a vonalak, görbék esetében maga az alakzat.

2. Kitöltés részből, ami a sokszögek, ellipszisek esetében az alakzat belseje. Vonalaknak, görbéknek nincs ilyen része. A két rész külön formázható, színezhető. A kitöltés nem csak egyszínű lehet, használhatunk színátmenetet, képet is. A vonal színe és vastagsága állítható, lehet szaggatott, a végére kerülhet nyíl. A kitöltésből és körvonalból álló alakzatoknál akár a kitöltés, akár a körvonal elhagyható. Ha a kitöltést elhagyjuk, láthatóvá válik, ami az alakzat mögött van.

Szöveg és sorrend

Az alakzatba belekattintva tudunk bele szöveget írni. Az alakzat ilyenkor kicsit úgy működik, mint egy szövegdoboz. Ha a bemutatókészítővel való rajzolást úgy tekintjük, mint ha színes papírokból vágnánk ki ezt-azt, és a kivágott papírokból készítenénk ábrát, jó nyomon járunk. És ahogy a papírokat tudjuk egymás elé és mögé helyezni, az alakzatokkal is megtehetjük ezt.

Rajzoljunk egyszerű alakzatokból!

Mi mindent lehet még egyszerű alakzatokból megrajzolni?

Rasztergrafika és vektorgrafika

Mostanra bizonyára észrevettük, hogy míg a fényképek esetében nagyon figyeltünk, hogy a képeket ne nagyítsuk túl, ezeket a rajzokat akkorára nagyítjuk, amekkorára csak akarjuk, nem lesznek csúnyábbak. A különbséget a képek tárolási módja okozza. 

A fényképeket a számítógép sorokra és oszlopokra, azaz képpontokra bontja. Ezután az egyes képpontok színének RGB-kódját tárolja. Ezt raszteres, más szóval bittérképes tárolásnak hívjuk. 

A rajzoknál a gépünk inkább olyasmiket jegyez meg, hogy mekkora az alakzat szélessége és magassága, milyen irányban kanyarodik a körvonal, melyik alak van elöl, és melyik hátul. Ez a módszer a vektoros, vektorgrafikus tárolás.

Pontosság

Készítsük el az olimpiai öt karika rajzát! 

Hogyan tudunk pontos kört rajzolni? 

Hogy kell beállítani, hogy a körnek ne legyen kitöltése? 

Hogy állítható a vonal színe? Miként tudunk pontosan olyan színt állítani, mint az eredetiek? 

Hogyan oldható meg, hogy a többi kör pont akkora legyen, mint az első? 

Hogyan tudjuk az első körrel egy magasságban kezdeni az első sor másik két körét? 

Az öt elkészült karikát érdemes csoportba foglalnunk, mert a csoportot már könnyen tudjuk a dia közepére rendezni.

Tükrözés és forgatás

Rajzoljuk ehhez hasonló virágot! 

Először rajzoljunk egy álló háromszöget, majd készítsünk róla másolatot! 

Hogyan lehet tükrözni a másolatot? 

Hogyan tudjuk a tükörképet pontosan az álló fölé tenni? 

Foglaljuk csoportba a felső és az alsó szirmot! 

Készítsünk a két sziromról másolatot! 

Hogyan tudjuk a másolatot úgy forgatni, hogy el tudjuk készíteni a vízszintesen és az átlóban lévő szirmokat?  

Használunk-e körvonalakat?  Milyen színátmenet van a virág közepén?

Vasarely

Victor Vasarely, azaz Vásárhelyi Győző magyar származású művész volt. A képek, amiket alkotott, nagyon modernnek, újszerűnek számítottak akkoriban. Keressük meg interneten a "Planetary folklore participations No 1" vagy az "Orion-Noir" című képét, és próbáljuk meg egy-egy részletét a bemutatókészítőnkkel megrajzolni!